A béranyaságról szóló törvény Ukrajnában

A helyettesítés területén az ukrán jogalkotók sokkal haladóbbnak bizonyultak, mint sok európai kollégájuk. Ma Ukrajna egyike azon kevés országoknak, amelyek Európában népszerűsítik a béranyaságot. Más nemzetekkel ellentétben, amelyek korlátozzák vagy akár betiltják a helyettesítést is, Ukrajnában a gyermek szülei biológiai szülöknek tekintik a fogantatás pillanatától kezdve, és a születési anyakönyvi kivonatban biológiai szülökként szerepelnek, anélkül, hogy említenék a helyettes anyát.

Fontos szempont, hogy a béranya törvényesen nem tudja tartani a gyermeket  születés után. Éppen ellenkezőleg: a gyermeket a fogantatás pillanatától kezdve jogi kapcsolatban állnak a biológiai szülőkkel. Ukrajna jogi történetében valójában egyetlen olyan esetet sem jelentettek, amikor az apaság vitatott kérdése volt.

Tehát mindenekelőtt érdemes megemlíteni, hogy Ukrajnában a helyettesítés az ország teljes területén jogszerű.

Ukrajnában a helyettesítés jogi szempontjait a következő jogszabályok szabályozzák:

  • Ukrajna családkódja;
  • Az ukrán igazságügyi minisztérium 2007. november 22-től az 1154/5 sz. Törvény „Ukrajnában a polgári nyilvántartásba vétel szabályainak megváltoztatásáról”;
  • Az ukrán egészségügyi minisztérium 2008. december 23-i 771. számú, a reproduktív technológiák alkalmazásának jóváhagyásáról szóló, 771. sz. Végzése.

Az ukrán igazságügyi minisztérium 2007. november 22-i, 1154/5 számú törvényének 3. cikkének (10) bekezdése megállapítja a gyermekek nyilvántartásba vételének eljárását, azaz a reproduktív programok révén született gyermekeket: a születés nyilvántartásba vétele egy házaspár kérelmére történik, aki beleegyezett a beültetésbe. А házastársak szülőkké nyilvánítását a közjegyző írásbeli hozzájárulásával igazolja ”.

A szülök jogait törvény védi. Ennek megfelelöen az ART (asszisztált reprodukciós technológiával) született gyermekek jogait védik: figyelembe veszik az anyával és apával fennálló genetikai (biológiai) kapcsolatot.

Megállapodások

Különböző megállapodásokat kell aláírni a felek között, ideértve a megtermékenyítésért és a további orvosi felügyeletért felelős orvosi intézménnyel, a helyettes anyával és a helyettesítő intézettel (ha van) szerződéseket. A helyettesítési megállapodást írásban kell megkötni és közjegyző előtt kell aláírni, az embrió átadása előtt. Legalább a következő kérdésekkel kell foglalkozni: a helyettes anya egészségi állapota; azokat a feltételeket, amelyeket a helyettesítő anyának be kell tartania; orvosi intézmény, ahol az eljárást végrehajtják; helyettesítő anya díjazása, kiegészítő költségek, a fizetés (ek) ütemezése; az impregnáláshoz, a terhességhez, a gyermek kézbesítési és nyilvántartási aktusa; a gyermek átruházásának és nyilvántartásba vételének eljárása; fogyatékkal élő gyermek szállítása, egynél több gyermek szállítása, elhunyt gyermek szállítása, szülési szövődmények, amelyek a helyettesítő anya jövőbeli meddőségét eredményezik; titoktartási rendelkezések és az információk gyermekeknek vagy harmadik személyeknek való átadása stb.

Az orvosi intézménnyel kötött megállapodás elsősorban az orvosi intézmény szolgáltatásaival foglalkozik, beleértve a helyettesítő anya választásáért való felelősséget és teljes orvosi vizsgálatát, az összes eljárás elvégzésének kötelezettségét az ukrán egészségügyi minisztérium által jóváhagyott módszerekkel összhangban, és a tervezett (genetikai) szülők igényei, a terhesség alatt történő orvosi megfigyelés feltételei, fizetési struktúrája, bizalmas kezelése és az információknak többek között a gyermek vagy harmadik fél számára történő átadása. Egyes orvosi intézmények azt kérik, hogy a szülök „semmilyen okból ne nyújtsanak be jogi igényt az intézménnyel szemben”, amely egyértelműen ellentétes az ukrán polgári perrendtartás 3. cikkével, nevezetesen az a személy joga, hogy megvédje érdekeit a bíróságon.

Mivel az ukrán Családkódex feltételezi, hogy a béranyaságban született gyermek genetikai szülei házaspárok lesznek, az ukrán közjegyzőnek látnia kell a genetikai szülők házassági anyakönyvi kivonatát, hitelesítve és aposztillálva (az otthoni államminisztériumban), lefordítva és a fordítást közjegyzővel kell igazolni.